Sadou parti

Meghivott a szulinapjara az egyik “diak” teaszertartasrol. “Diak” mert valoszinuleg mindannyiunknal regebb ota csinalja. 60-70 koruli helyi doktor. Meg a mostani sensei anyukajanal kezdett. Hihetetlen finomakat ettunk, hazi etelek, mindenki hozott valami kicsit, az oba chanok pedig mind kimonoban voltak. Ment a viccelodes, mindenki irt egy shodout az unnepeltnek es mivel a felesege urasenke tanar, van egy benti teaszobajuk is es egy kinti teahazuk is. A benti szobaban 3-asaval teaztunk. Illetve egyszer ittam, majd ketszer en voltam az otemae. Ami nem kis dolog, sot, nagyon nagy. Urasenke senseinek csináltam teát. Jol el is rontottam par dolgot, de persze mindenki nagyon megdicsert hogy ilyen rovid ido alatt mennyit tanultam. 🙂 Igazi sadou szulinap volt nekem. Jo tarsasaggal, beszelgetessel, nevetessel es teaval. Nekem errol szol a tea. Kozossegrol es tarsasagrol.

Ilyenkor mindig eszembejut hogy hogy fogom folytatni majd az edosenket ha eljovok Japanbol. Azt hiszem a sadou az ami miatt maradnek hosszabb tavon. Ogawa sensei egy kincs, az hogy beengedett tanulni pedig oriasi megtiszteltetes. Bar tudnam nala tovabb folytatni.

Meg egy nev kerul a nengajo listamra 🙂 es egy orok emlek a Japan elmenyek koze.

Comments

comments