As you have seen, I am on a little break on the posts but check the facebook page for more recent things:
Posts, posts, posts
I have so many … in theory. But don’t have the patience to sit down, go through them and write them up. Maybe one day 🙂
Also a lot of photos to sort out and if needed adjust a bit (altough I prefer out of the camera…). I’ll get there sometime 🙂
We had the opportunity to go to the 40 All Japan Kobudo Enbu and for our biggest surprise we were put in the vip section. (as usual in Japan, we were not told beforehand). It was a very nice event and a lot of amazing things to see. A bit sad to see how few Japanese came to see this event.
I made some videos and there were professionals with big cameras, so hopefully they will turn up on youtube in the coming days.
My practice is on hold, we have a break and I will travel to visit friends in Fukuoka.
I will have a trip to the Ghibli museum this month and slowly my stay is coming to an end and I can worry about getting a job somehow, somewhere.
Back to the “real” life.
Happy New Year of the Rooster! Boldog Kakas Évét!
Happy New Year of the Rooster!!!
My stay is slowly coming to an end and my story will continue in Europe. For now at least 🙂
I am planning to come back sometime. I started a lot of things and got more attached. Probably as much more attached as much detached 🙂
If you did not get one yet, let me know what your mail address is so I can send you a postcard as a thank you for helping me to get this opportunity!
Boldog Kakas Évét!!!
A Japán évem hamarosan véget ér és visszatérek a nagy európába. Legalábbis egyenlőre 🙂
Tervezek még visszajönni hosszabb, rövidebb időre a jövőben. Több dologba is belekezdtem itt és legalább annyira nőtt a kötődés mint amennyire sok negatív dolog is volt 🙂
Ha még nem kaptál tőlem képeslapot innen add meg a címed, hogy tudjak küldeni egyet köszönetképp amiért segítettél eljutni ide!
Boldog Új Évet! – Happy New Year!
Kerestem egy képet és ránéztem a blogra, hátha ott van. Hát… Nem kicsit el lett ez hanyagolva a nagy rohanásban. Remélem vissza tudok belőle pótolni pár eseményt.
I was looking for some photos and I checked the blog. Maybe I put it there. Well… I kinda left this place alone most of the time in the big rush. I will try to catch up with some posts.
Heki taikai 2016 Japan
A Heki taikai az én kyudo ryuha-m éves versenye. Mindig van egy európai és egy japán minden évben. Sajnos egyre kevesebben lőnek Heki-t így jó látni ilyenkor az összeverődött csapatokat.
Mivel a tanáromnak a verseny hetén eszébe jutott, hogy van ilyen és jé, nekem tök jó lenne ha mennék pár telefonnal elintézte a késői beesést. (Komolyan nem értem néha itt a szervezést, mintha ezek a programok nem hónapokkal esetleg félévekkel korábban lennének betervezve)
Az egyetemi kyudo nagyon más mint amihez mi otthon vagy bárhol máshol hozzászoktunk. Még az itteni normál kyudótól is különbözik. Teljesen verseny és eredmény fókuszált ennek minden pozitív és negatív velejárójával. Én, aki általában nagy ívből teszek a versnyekre nyilván nem vagyok erre a legmegfelelőbb, de azt kell mondjam az első félév végére már egész tudtam élvezni őket. A saját kis lázadásaimmal 😛 Komolyan, ha maradnék még egy évet még a végén izgulnék is rajtuk 😛
A heki taikai a Tsukuba egyetem dojojában van ami lényegében a nem hivatalos honbu dojonk.
Már több mint fél éve élek Japánban és járok a helyi kyudo dojoba majdnem minden nap, de a Tsukuba dojo azért egy más kategória. Legalább kétszer ha nem háromszor nagyobb mint a mienk Katsuurában. Az ottani egyetemi kyudos tagság meg legalább az ötszöröse az itteninek ha nem több. Olyan minth ami lennénk a hobbi dojo ők meg a nagy komolyak 😛
Itt jöttünk össze, a megmaradt heki íjász egyetemek csapatai és pár független mint én. (Mert ugye Katsuura hivatalosan Honda dojo, még ha a három tanárunkból 2 heki íjász is.) Jó érzés hasonszőrűek közt lőni és nem egyedül törni az utat mint általában. Andival is tudtam dumálni. Mókás, mindig versenyeken futunk össze. Meg látni 20/20as heki íjászokat. Amit a Hoseiesek művelnek az hihetetlen. (és kifejezetten bukom a színeikre…) Tsukubások is jól lőnek nagyon.
Én hoztam két hawakét és ezzel szuper boldog voltam 🙂 Mivel a találati arányom 40-60 % között ingadozik örültem hogy nem az alját lőttem.
Versenyen ugye kevésbé tanul az ember technikát, viszont még rám is jön valamennyi nyomás és az alatt lőni teljesen más mint sima edzésen. Úgyhogy bár utálom a versenyeket, be kell lássam hogy hasznos. Lehet lesni a többiektől is és nézni hogy valyon mit hibáznak és ez hogy viezi el a lövéseik.
Köszönöm a lehetőséget! Remélem tudok még jönni rá többször 🙂
Még képek:
Tokyo time out – 04.30
Valamikor még Áprilisban felnéztünk a bandával Tokyoba. Régi szép idők. A közös Tokyo-zás kifejezetten jó móka. Értelmet ad az egésznek 🙂
Persze kötelezően a Tokyo Station Ghibli boltban kezdtünk. Úgy tűnik ez nekem egy állandó megálló lett, akárhányszor arra járok. Csak végigmenni rajta egy élmény és mivel szezonális, mindig van valami új vagy más ha úgy egy hónapot kihagy az ember.
Első találka új emberekkel, új barátokkal, nagy közös ebéd, kihagyhatatlan Akihabara túra és az egészet Ikebukuroban zártuk Uniqlo, Sega körökkel.
Japánban a játékterem még él. Talán az egyetlen ország ahol ez a műfaj még nem csak túlél hanem virágzik. Az egyes helyeknek saját tagsága van. Törzsvendégek. Csináltathatsz magadnak egy személyes kártyát ami menti a saját adataid és ha leülsz egy gép elé egyből a saját beállításaiddal és a saját “mentéseiddel” folytathatod. Van egy új típusú játékstílus is amit Japánon kívül még soha nem láttam. Pakli építős, mint a MtG vagy a Netrunner de a valós paklidat a gépre pakolod és így keveredik a virtuális és a valódi. Kifejezetten el tudnám képzelni MtG-vel is. Egy Shogun szerű stratégiai játékot láttam így játszani ahol a különféle egységek voltak a kártyán. Szóval… igen… a játékterem még mindig szuper 🙂
Ha már Akihabaráról van szó, megtaláltam a kedven rajzolóm hovatalos boltját 🙂
Volt egy egész emeletnyi Star Wars cucc is
Uniqlo túra:
És az est záró 🙂
Jóval kisebb csapattal, de másnap is Tokyoztunk. Ilyen egy szuper tokyo-i hétvége 🙂
Pár pillanatkép
Ez pedig a legjobb hely egy délutáni ejtőzésre 🙂
Kiküldetés
Hétfőn kiküldetésben voltunk. Valamiért ismét nemzeti ünnepnap volt ami persze az egyetemekre nem vonatkozik. Viszont sok szülő szabadnapot kapott és sok iskola is megtartotta. Erre épülve pedig Chibában egy nagy sportnapot tartottak ahol mindenféle sportot ki lehetett próbálni. Ebbe csöppentünk bele kyudoval. Felkérték a csapatot hogy tartsuk mi a kyudo lövetést. Ha pedig japánban felkérnek valamire akkor… ugye 🙂 Chiba még mindig nincs a sarkon, úgyhogy reggel 5:30as kelés, irány a vonat és át bumliztunk, aludtunk, szenvedtünk Chibáig hogy 9-től már pakolhassunk és 10-től már jöhessenek a népek. Jöttek is. Két körben vagy 400 embert lepörgettünk úgy 3-4-ig egy fél órás bento szünettel. Jó móka volt 🙂 Úgy tűnt mindenki élvezte, a kis krapekok szerették a lövöldözést és még kis kártyát is kaptak az eredményükkel hogy hol találtak ha találtak. Volt aki 3szor is kiállta a sort (mondtam már hogy a japánok imádnak sorbaállni?), hogy újra lőhessen.
Hazafelé pedig találtunk egy Mister Donutsot és mivel Kecske az egekbe magasztalta 😛 be kellett térni pár falatra 🙂
Ez volt a legutóbbi legérdekesebb történés 🙂
Amúgy mennek a szürke sulis hétköznapok, órák, edzések. Rend, szabályok, hierarchia és a mindezekhez kellő lázadás.
Na nem a japánok részéről, de mi lázadunk helyettük is. 😛
School festival is coming!
The school festival is coming up for IBU. I am in two clubs so I will be in two parts of it most probably. Sadou and kyudo.
We started a new way of sadou for this. Its a small table that you can put together in 5 minutes. It’s a bit weird, because you sit on a chair and the guests too. Feels a bit more like a matcha factory 😛 But it includes a lot from the movements of the chashitsu version with kama and tatami and all the things.
Just to confuse things a bit more 🙂
Shikoku pilgrimage – plans for a future
Sadly this will not be an article about my adventures there. More likely a reminder for me to do it sometime when I come back to Japan next time. I wont have the finances or the time this time sadly.
To simplify it, it’s like the Japanese version of El Camino. (An other of my short term plans). A month long pilgrimige in Shikoku visiting temples around the island.
Of course there is a wiki page for it:
https://en.wikipedia.org/wiki/Shikoku_Pilgrimage
There is a good series of articels too with really nice photos here:
https://randomwire.com/shikoku-pilgrimage/#more-22586
Almost half way – hobbies
It’s the end of September. This means two things for the people here, school starts again and we are kind of half way. For me it’s a good wake up call too to try to enjoy the good parts of being here more and care less about the bad parts.
I have 6 more months to get better in Japanese because it will be a lot harder when I leave.
This also means the end is coming closer and closer so I have to start looking at job ads to see what could I get in to and start applying in the not so distant future.
Get back to enjoying practice.
The people like me who have a lot of hobbies just don’t fit in to Japan. Here people focus on one thing and they get good in it or at least try their best. For me, getting locked in to one thing is a small part of hell. I love to have all kinds of hobbies, different activities, variety. Yes, I become mediocre max in most of them probably but it makes me live while the other hand if im locked in to one activity it makes me fall in to depression and black thoughts in a matter of few weeks. So… well… there were hard weeks here. But I have a good enough “I don’t give a shit about what others are thinking” attitude most of the time to keep me free of the Japanese social pressure. Most of the time.
On the other hand I do like kyudo and to practice. So… working on a balance 🙂